Zsinegmitológia #5 – A cápa, akinek a világ sem volt elég
A mítoszok és legendák a világ összes kultúrájának szerves részét képezik. Valakinek gyerekkori mesék, valakinek kutatási területek. Számos mítosz és legenda indul egy laza pecázással: a világkígyó elkapása, a Loch Ness-i szörny legendája – de olyan kisebb-nagyobb történetek is horogra akadnak, amelyeket néha mi sem látunk jönni. Cikksorozatunkban ilyen „horgászlegendákat” teszünk helyre. A sorozat 5. részére elérkeztünk egy olyan mitológiához, amelynek létezésére választ kaptunk már ugyan, de még mindig nehéz elhinni: ki is a Megalodon?
A nagyon távoli múlt állatfajáról van szó. Képzeljünk el magunk előtt egy hatalmas bálnát. Aztán képzeljük el azt, ahogyan e bálnát bekapja egy nála is nagyobb cápa. Ugye, hogy máris messzebb képzeltük magunktól ezt a bálnát?
Nehéz dolgunk van, mikor meg szeretnénk becsülni, hogy pontosan mekkora is lehetett a Megalodon. Ilyen fajoknál gyakran apró részletekből, apró kövületekből kell összerakni, rekonstruálni, hogyan is nézhetett ki a valóságban egy ekkora állat. Mintha valakit a Tinder profilképe alapján akarnál besaccolni.
Viszont nem olyan rég megjelent egy friss tanulmány, amely azt állítja, sikerült rekonstruálni az állat méreteit. Kapaszkodjunk meg: a Megalodon - e tanulmány szerint - 16 méter hosszú volt. Csak az uszonyai voltak akkorák, mint egy nagyobb felnőtt ember. Harapásuk ehhez mérten körülbelül tíz tonnának megfelelő erőt fejtett ki.
2-3 millió évvel ezelőtt más volt az élet. Ma olyan betegség is van, miszerint attól félsz, hogy valahol egy sárga gumikacsa figyel Téged. Akkoriban meg 16 méteres cápáktól féltek a tengeri állatok. A különbség, mondanunk sem kell, nagy. Éppúgy, mint a Megalodon. Mondhatnánk úgy is, hogy a mai strandkomplexumok nem keresték volna magukat degeszre akkoriban, ha a turisták tudják, hogy egy ilyen lény kering az óceánok vizeiben. Főleg, hogy tudjuk, hogy a Megalodon ragadozó volt: főleg bálnákkal, nagyobb halakkal táplálkozott. Erre bizonyítékul azok az ősi bálnacsontok szolgálnak, amelyeken egy hatalmas harapásnyom éktelenkedik.
A Swansea-i Egyetem és a Bristoli Egyetem csapata matematikai módszerek segítségével - öt ma is élő, hasonló karakterű cápafajt kielemezve - becsülte meg az óriáscápa méreteit. Miért jó kiindulási alap a ma élő cápa? A kutatók arra jutottak, hogy a modern cápák egységes növekedési mintát követnek, így ezáltal nem nehéz rekonstruálni a Megalodon méreteit sem. Már hogy a tudósoknak nem nehéz.
Köszönjük, hogy ismét elmerültél velünk a mitológiák világában, találkozzunk legközelebb! #zsinegmitológia