A műcsali választás hasznos tippjei az eredményes pergető horgászatokhoz

Október vége felé olyannyira benne járunk a pergető szezon sűrűjében, hogy az ember csaknem minden nap dobálna párat a vízparton. Márpedig az eredményesség érdekében nem árt, ha fogós műcsali variációkkal felvértezve „vallatjuk” a vizet.

A cikk rögtönzött „műcsali-mustra” jelleggel veszi végig a fogós műcsali fajtákat, praktikus tippeket adva egyúttal a hatékony alkalmazásukhoz is.

Támolygó és körforgó villantók

Tipikusan a csukára pergetés fogós műcsalijai, amelyeket ügyesen vezetve akár a süllő, feketesügér vagy az egyéb ragadozók is becserkészhetők. Támolygó villantóknál a lassú, sokszor ütemtelen vontatás működhet.

Így a kanál libegve, kacsázva mozog, látványosan imitálva a sérült, beteg kishalat. Ha a villantó időnként a hossztengelye körül is forog, annak a közelben tartózkodó csukák képtelenek ellenállni. Minél több színben és méretben lapulnak támolygó kanalak a műcsalis dobozban, annál többféle variációs lehetőség áll rendelkezésre.

Bár csavarja a zsinórt, időnként körforgó villantóval pergetve is egymást érik a kapások. Ezeknél a műcsaliknál az általuk keltett intenzív vibráció az, ami támadásra készteti a ragadozókat. Bár nem ritkán az egyenletes vontatás is eredményt hozhat, a sebességet nem árt dobásról dobásra finomhangolni.

Spinnerbait, avagy a körforgó villantók különleges leágazása

Első ránézésre egészen furcsa szerkezet, aminek az egyik része körforgó villantóra hajaz, a másik pedig egy gumi csali. A spinnerbait felső részén helyet kapó klasszikus körforgó a rajta lévő falevélhez hasonlító nyújtott testű lapocskával együtt kelt hullámokat a vízben tekerés közben.

A még viszonylag újdonságnak számító csali emiatt is a csukák nagy kedvence. Különösen a másik oldalon helyet kapó gumiszoknyával és csalihal szemét imitáló elemmel. Nagy előnye még, hogy pergetés közben kevésbé akad el nádban, töklevélben és a vízalatti rejtett akadókban.

Wobbler

A wobblerek többsége valódi műremek, amely gondos tervezőmunka eredményeként lenyűgöző mozgást képes bemutatni a vízfelszín alatt. Persze csak akkor, ha a horgász jól ismeri a vontatás technikáját.

Mielőtt tehát csukára, süllőre, kősüllőre vagy más ragadozókra kezdenénk el wobblerrel dobálni, előtte célszerű tanulmányozni a műcsali mozgását. Dobjunk párat magunk elé, és figyeljük a wobbler viselkedését a különféle mozdulatok hatására. 

Fontos, hogy gyors vagy lassú tekerés hatására, emelve vagy süllyesztve, időnként akár megállítva hogyan viselkedik a műcsali. Legfeljebb öt vagy tíz dobás után már nagyjából felmérhető, hogy a karabinerre erősített wobbler képességeiből miként hozhatjuk ki a legtöbbet.

Feltűnhet, hogy egy-egy népszerű wobbler márka nevével fémjelzett wobbler akár többezer forintba is kerülhet. Nyilván nem véletlenül. Kiváló példát jelentenek erre a Salmo vagy a Rapala termékei, amelyeknek a legtöbb modellje olyannyira kapásra ingerlő mozgást művel a víz alatt, hogy annak a csukák, süllők és többek között a harcsák is képtelenek ellenállni.

Plasztik műcsalik – gumihalak és twister változatok

Az úgynevezett plasztik csalik, vagyis a gumihal és twister változatok is remekül tudnak „működni”, gyakorlatilag évszaktól függetlenül. Ugyanakkor a technikás műcsalik közé tartoznak, az eredményes bevetésük tudatos mozdulatsort igényel.

A keszegre, kárászra és egyéb táplálékhalakra hasonlító gumihalat célszerű bedobás után enyhén süllyesztve, lassú tempóban, csaknem vízszintesen tartva a botot vezetni. Aztán, ahogy sikerül kettőt-hármat fordítani az orsó hajtókarján, utána megállunk.

A bitspiccet kissé lefelé engedve és a zsinórt feszesen tartva így a gumihal komótosan süllyedni fog, kapásra ingerelve akár az alsóbb vízrétegekben tanyázó halakat is. Valódi türelemjáték és finom pergető technika, de abszolút megéri.

Plasztik csaliknál egyébként a szín, a méret és a technika mellett az optimális jig kiválasztás is kell az eredményességhez. A gumihalak mellett a twisterek esetében ugyanúgy. Twisterrel pergetve a műcsali színe, illetve a frekvenciakeltés az, ami képes kiváltani a kapást. Itt is erősen javasolt megfigyelni, hogy a gumicsali miként viselkedik ejtés, óvatos vontatás vagy gyors emelés hatására.

Összegzés

A pergető horgászat hamisítatlan izgalma nem ritkán abban rejlik, hogy az ember sosem tudhatja, mikor melyik műcsalira érkezik a kapás. Emiatt sosem árthat újabb ígéretes villantó, plasztik csali vagy akár wobbler modellekkel bővíteni a műcsali repertoárt.

Őszintén bízunk benne, hogy a cikk praktikus segítségül szolgál a kézenfekvő műcsalik beszerzéséhez, illetve az eredményes pergetéshez!